preesens (odne) preteriti (ikte)
yks.1.p. logan lohken
yks.2.p. logat lohket
yks.3.p. lohká logai
kaks.1.p. lohke logaime
kaks.2.p. lohkabeahtti logaide
kaks.3.p. lohkaba logaiga
mon.1.p. lohkat logaimet
mon.2.p. lohkabehtet logaidet
mon.3.p. lohket lohke
preesens kieltomuoto
loga
preteriti kieltomuoto
lohkan
perf.partisiippi
lohkan
imperatiivi yks.2.p.
loga
imperatiivi kaks.2.p.
lohkki
imperatiivi mon.2.p.
lohket
lohkket
Eanet sojahanhámit →

lohkat (verb)

preesens (odne) preteriti (ikte)
yks.1.p. logan lohken
yks.2.p. logat lohket
yks.3.p. lohká logai
kaks.1.p. lohke logaime
kaks.2.p. lohkabeahtti logaide
kaks.3.p. lohkaba logaiga
mon.1.p. lohkat logaimet
mon.2.p. lohkabehtet logaidet
mon.3.p. lohket lohke
preesens kieltomuoto
loga
preteriti kieltomuoto
lohkan
perf.partisiippi
lohkan
imperatiivi yks.2.p.
loga
imperatiivi kaks.2.p.
lohkki
imperatiivi mon.2.p.
lohket
lohkket
Eanet sojahanhámit →
lohkat Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohkat verb infinitiivi
  • lohkat verb indik. preesens mon.1.p.

ent. flt.
nominatiivi lohka logat
akkusativ loga logaid
genetiivi loga logaid
illatiivi lohkii logaide
lokatiivi logas logain
komitatiivi logain logaiguin
essiv lohkan
Eanet sojahanhámit →

lohka (subst.)

ent. flt.
nominatiivi lohka logat
akkusativ loga logaid
genetiivi loga logaid
illatiivi lohkii logaide
lokatiivi logas logain
komitatiivi logain logaiguin
essiv lohkan
Eanet sojahanhámit →
lohka Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohka subst. ent. nominatiivi omistusl. 2.p.ent.

ent. flt.
nominatiivi lohkka lohkat
akkusativ lohka lohkaid
genetiivi lohka lohkaid
illatiivi lohkkii lohkaide
lokatiivi lohkas lohkain
komitatiivi lohkain lohkaiguin
essiv lohkkan
Eanet sojahanhámit →

lohkka (subst.)

ent. flt.
nominatiivi lohkka lohkat
akkusativ lohka lohkaid
genetiivi lohka lohkaid
illatiivi lohkkii lohkaide
lokatiivi lohkas lohkain
komitatiivi lohkain lohkaiguin
essiv lohkkan
Eanet sojahanhámit →
lohkka Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohkka subst. flt. nominatiivi
  • lohkka subst. ent. akkusativ omistusl. 2.p.ent.
  • lohkka subst. ent. genetiivi omistusl. 2.p.ent.

Juoga ii doaimma?

Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.

lohkat lea vejolaččat dán sáni hápmi:

lohka Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohka subst. ent. nominatiivi omistusl. 2.p.ent.
lohkat Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohkat verb infinitiivi
  • lohkat verb indik. preesens mon.1.p.
lohkka Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • lohkka subst. flt. nominatiivi
  • lohkka subst. ent. akkusativ omistusl. 2.p.ent.
  • lohkka subst. ent. genetiivi omistusl. 2.p.ent.