beaškit lea vejolaččat dán sáni hápmi:
| presens (odne) | preteritum (ikte) | kondisjonalis |
|---|---|---|
| (mun) beaškkán | bešken |
beaškkálin
beaškkášin |
| (don) beaškkát | bešket |
beaškkálit
beaškkášit |
| (son) beašká | beškkii |
beaškkálii
beaškkášii |
| (moai) beške | beškkiime |
beaškkáleimme
beaškkášeimme |
| (doai) beaškibeahtti | beškkiide |
beaškkáleidde
beaškkášeidde |
| (soai) beaškiba | beškkiiga |
beaškkáleigga
beaškkášeigga |
| (mii) beaškit | beškkiimet |
beaškkáleimmet
beaškkášeimmet |
| (dii) beaškibehtet | beškkiidet |
beaškkáleiddet
beaškkášeiddet |
| (sii) bešket | beške |
beaškkáledje
beaškkášedje |
- presens nektingsform
- (odne in) beaškke
- preteritum nektingsform
- (ikte in) beaškán
- kondisjonalis nektingsform
- (in) beaškkále
(in) beaškkáše - perf.partisipp
- (lean) beaškán
- imperativ 2.p.ent.
- (til en) beaškke
- imperativ 2.p.tot.
- (til to) beaški
- imperativ 2.p.flt.
- (til flere) bešket
(til flere) beašket
beaškit (verb)
- 1. (verb) smelle
- 2. (verb) slamre
| presens (odne) | preteritum (ikte) | kondisjonalis |
|---|---|---|
| (mun) beaškkán | bešken |
beaškkálin
beaškkášin |
| (don) beaškkát | bešket |
beaškkálit
beaškkášit |
| (son) beašká | beškkii |
beaškkálii
beaškkášii |
| (moai) beške | beškkiime |
beaškkáleimme
beaškkášeimme |
| (doai) beaškibeahtti | beškkiide |
beaškkáleidde
beaškkášeidde |
| (soai) beaškiba | beškkiiga |
beaškkáleigga
beaškkášeigga |
| (mii) beaškit | beškkiimet |
beaškkáleimmet
beaškkášeimmet |
| (dii) beaškibehtet | beškkiidet |
beaškkáleiddet
beaškkášeiddet |
| (sii) bešket | beške |
beaškkáledje
beaškkášedje |
- presens nektingsform
- (odne in) beaškke
- preteritum nektingsform
- (ikte in) beaškán
- kondisjonalis nektingsform
- (in) beaškkále
(in) beaškkáše - perf.partisipp
- (lean) beaškán
- imperativ 2.p.ent.
- (til en) beaškke
- imperativ 2.p.tot.
- (til to) beaški
- imperativ 2.p.flt.
- (til flere) bešket
(til flere) beašket
- beaškit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- beaškit verb intransitiv infinitiv
- beaškit verb intransitiv
- beaškit verb intransitiv indikativ presens 1.p.flt.
Juoga ii doaimma?
Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.
beaškit lea vejolaččat dán sáni hápmi:
- beaškit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- beaškit verb intransitiv infinitiv
- beaškit verb intransitiv
- beaškit verb intransitiv indikativ presens 1.p.flt.
- Der/NomAg
-
- avledet handlernomen subst. pl. nominativ
Davvisámegiella
Norsk
Suomi
English