gállu lea vejolaččat dán sáni hápmi:
Eanet sojahanhámit →
Eanet sojahanhámit →
Eanet sojahanhámit →
Eanet sojahanhámit →
ent. | flt. | |
---|---|---|
nominativ | gállu | gálut |
akkusativ | gálu | gáluid |
genitiv | gálu | gáluid |
illativ | gállui | gáluide |
lokativ | gálus | gáluin |
komitativ | gáluin | gáluiguin |
essiv | gállun |
gállu (subst.)
-
kjølig vær
- Mannan geasi ledje guhkes gálut.
- Siste sommer var det lenge kjølig vær.
ent. | flt. | |
---|---|---|
nominativ | gállu | gálut |
akkusativ | gálu | gáluid |
genitiv | gálu | gáluid |
illativ | gállui | gáluide |
lokativ | gálus | gáluin |
komitativ | gáluin | gáluiguin |
essiv | gállun |
- gállu Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- gállu subst. ent. nominativ
ent. | flt. | |
---|---|---|
nominativ | gállu | gállut |
akkusativ | gállu | gálluid |
genitiv | gállu | gálluid |
illativ | gállui | gálluide |
lokativ | gállus | gálluin |
komitativ | gálluin | gálluiguin |
essiv | gállun |
gállu (subst.)
-
(subst.) panne
- Bivastat gálluid vihke lunttažat spáppa maŋis.
- Med svette panner løp guttungene etter ballen.
ent. | flt. | |
---|---|---|
nominativ | gállu | gállut |
akkusativ | gállu | gálluid |
genitiv | gállu | gálluid |
illativ | gállui | gálluide |
lokativ | gállus | gálluin |
komitativ | gálluin | gálluiguin |
essiv | gállun |
- gállu Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- gállu subst. ent. akkusativ
- gállu subst. ent. genitiv
- gállu subst. ent. nominativ
presens (odne) | preteritum (ikte) | |
---|---|---|
1.p.ent. | (mun) gálán | gállen |
2.p.ent. | (don) gálát | gállet |
3.p.ent. | (son) gállá | gálii |
1.p.tot. | (moai) gálle | gáliime |
2.p.tot. | (doai) gállibeahtti | gáliide |
3.p.tot. | (soai) gálliba | gáliiga |
1.p.flt. | (mii) gállit | gáliimet |
2.p.flt. | (dii) gállibehtet | gáliidet |
3.p.flt. | (sii) gállet | gálle |
- presens nektingsform
- (odne in) gále
- preteritum nektingsform
- (ikte in) gállán
- perf.partisipp
- (lean) gállán
- imperativ 2.p.ent.
- (til en) gále
- imperativ 2.p.tot.
- (til to) gálli
- imperativ 2.p.flt.
- (til flere) gállet
gállit (verb)
presens (odne) | preteritum (ikte) | |
---|---|---|
1.p.ent. | (mun) gálán | gállen |
2.p.ent. | (don) gálát | gállet |
3.p.ent. | (son) gállá | gálii |
1.p.tot. | (moai) gálle | gáliime |
2.p.tot. | (doai) gállibeahtti | gáliide |
3.p.tot. | (soai) gálliba | gáliiga |
1.p.flt. | (mii) gállit | gáliimet |
2.p.flt. | (dii) gállibehtet | gáliidet |
3.p.flt. | (sii) gállet | gálle |
- presens nektingsform
- (odne in) gále
- preteritum nektingsform
- (ikte in) gállán
- perf.partisipp
- (lean) gállán
- imperativ 2.p.ent.
- (til en) gále
- imperativ 2.p.tot.
- (til to) gálli
- imperativ 2.p.flt.
- (til flere) gállet
- gállit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- gállit verb intransitiv imperativ 1.p.tot.
Juoga ii doaimma?
Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.
gállu lea vejolaččat dán sáni hápmi:
- gállit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- gállit verb intransitiv imperativ 1.p.tot.
- gállu Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
-
- gállu subst. ent. nominativ
- gállu subst. ent. akkusativ
- gállu subst. ent. genitiv