presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) gagán gahken
2.p.ent. (don) gagát gahket
3.p.ent. (son) gahká gagii
1.p.tot. (moai) gahke gagiime
2.p.tot. (doai) gahkibeahtti gagiide
3.p.tot. (soai) gahkiba gagiiga
1.p.flt. (mii) gahkit gagiimet
2.p.flt. (dii) gahkibehtet gagiidet
3.p.flt. (sii) gahket gahke
presens nektingsform
(odne in) gage
preteritum nektingsform
(ikte in) gahkán
perf.partisipp
(lean) gahkán
imperativ 2.p.ent.
(til en) gage
imperativ 2.p.tot.
(til to) gahkki
imperativ 2.p.flt.
(til flere) gahket
(til flere) gahkket
Eanet sojahanhámit →

gahkit (verb)

  • (verb) gnage
    Gáma gahká juolggi.
    Skoen gnager foten.
    Dáhpáhus gahká ain miela.
    Hendelsen gnager fremdeles i sinnet.
presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) gagán gahken
2.p.ent. (don) gagát gahket
3.p.ent. (son) gahká gagii
1.p.tot. (moai) gahke gagiime
2.p.tot. (doai) gahkibeahtti gagiide
3.p.tot. (soai) gahkiba gagiiga
1.p.flt. (mii) gahkit gagiimet
2.p.flt. (dii) gahkibehtet gagiidet
3.p.flt. (sii) gahket gahke
presens nektingsform
(odne in) gage
preteritum nektingsform
(ikte in) gahkán
perf.partisipp
(lean) gahkán
imperativ 2.p.ent.
(til en) gage
imperativ 2.p.tot.
(til to) gahkki
imperativ 2.p.flt.
(til flere) gahket
(til flere) gahkket
Eanet sojahanhámit →
gahkit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • gahkit verb transitiv infinitiv
  • gahkit verb transitiv indikativ presens 1.p.flt.

Juoga ii doaimma?

Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.

gahkit lea vejolaččat dán sáni hápmi:

Der/h
  • avledning: -h verb transitiv indikativ presens nektingsform
gahkit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • gahkit verb transitiv infinitiv
  • gahkit verb transitiv indikativ presens 1.p.flt.
gahkkit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • gahkkit verb intransitiv