gallis (subst.)

  • mange mennesker; hvor mange mennesker
    Gallis leat doppe?
    Hvor mange mennesker er det der?
    Eai leat gallis.
    Det er ikke mange mennesker.

ent. flt.
nominativ gallis gallisat
genitiv gallása gallisiid
akkusativ gallása gallisiid
illativ gallisii gallisiidda
lokativ gallisis gallisiin
komitativ gallisiin gallisiiguin
essiv gallisin
Eanet sojahanhámit →

gallis (pron. ubestemt)

ent. flt.
nominativ gallis gallisat
genitiv gallása gallisiid
akkusativ gallása gallisiid
illativ gallisii gallisiidda
lokativ gallisis gallisiin
komitativ gallisiin gallisiiguin
essiv gallisin
Eanet sojahanhámit →
gallis Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • gallis pron. ubestemt ent. nominativ

Juoga ii doaimma?

Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.

gallis lea vejolaččat dán sáni hápmi:

galle Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • galle pron. ubestemt ent. lokativ
gallis Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • gallis pron. ubestemt ent. nominativ