Neahttadigisánit

hástit lea vejolaččat dán sáni hápmi:



presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) hásttán
hásten
2.p.ent. (don) hásttát
hástet
3.p.ent. (son) hástá
hásttii
1.p.tot. (moai) háste
hásttiime
2.p.tot. (doai) hástibeahtti
hásttiide
3.p.tot. (soai) hástiba
hásttiiga
1.p.flt. (mii) hástit
hásttiimet
2.p.flt. (dii) hástibehtet
hásttiidet
3.p.flt. (sii) hástet
háste
presens nektingsform
(odne in) hástte
preteritum nektingsform
(ikte in) hástán
perf.partisipp
(lean) hástán
imperativ 2.p.ent.
(til en) hástte
imperativ 2.p.tot.
(til to) hásti
imperativ 2.p.flt.
(til flere) hástet
Eanet sojahanhámit →

hástit (verb)

presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) hásttán
hásten
2.p.ent. (don) hásttát
hástet
3.p.ent. (son) hástá
hásttii
1.p.tot. (moai) háste
hásttiime
2.p.tot. (doai) hástibeahtti
hásttiide
3.p.tot. (soai) hástiba
hásttiiga
1.p.flt. (mii) hástit
hásttiimet
2.p.flt. (dii) hástibehtet
hásttiidet
3.p.flt. (sii) hástet
háste
presens nektingsform
(odne in) hástte
preteritum nektingsform
(ikte in) hástán
perf.partisipp
(lean) hástán
imperativ 2.p.ent.
(til en) hástte
imperativ 2.p.tot.
(til to) hásti
imperativ 2.p.flt.
(til flere) hástet
Eanet sojahanhámit →
hástit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • hástit verb transitiv infinitiv
  • hástit verb transitiv
  • hástit verb transitiv indikativ presens 1.p.flt.

Juoga ii doaimma?

Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.

Váldde oktavuođa

Váldde oktavuođa (giellatekno@uit.no)

hástit lea vejolaččat dán sáni hápmi:

Der/NomAg
  • avledet handlernomen subst. pl. nominativ
hástit Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • hástit verb transitiv infinitiv
  • hástit verb transitiv
  • hástit verb transitiv indikativ presens 1.p.flt.