presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) manan mannen
2.p.ent. (don) manat mannet
3.p.ent. (son) manná manai
1.p.tot. (moai) manne manaime
2.p.tot. (doai) mannabeahtti manaide
3.p.tot. (soai) mannaba manaiga
1.p.flt. (mii) mannat manaimet
2.p.flt. (dii) mannabehtet manaidet
3.p.flt. (sii) mannet manne
presens nektingsform
(odne in) mana
preteritum nektingsform
(ikte in) mannan
perf.partisipp
(lean) mannan
imperativ 2.p.ent.
(til en) mana
imperativ 2.p.tot.
(til to) manni
imperativ 2.p.flt.
(til flere) mannet
Eanet sojahanhámit →

mannat (verb)

presens (odne) preteritum (ikte)
1.p.ent. (mun) manan mannen
2.p.ent. (don) manat mannet
3.p.ent. (son) manná manai
1.p.tot. (moai) manne manaime
2.p.tot. (doai) mannabeahtti manaide
3.p.tot. (soai) mannaba manaiga
1.p.flt. (mii) mannat manaimet
2.p.flt. (dii) mannabehtet manaidet
3.p.flt. (sii) mannet manne
presens nektingsform
(odne in) mana
preteritum nektingsform
(ikte in) mannan
perf.partisipp
(lean) mannan
imperativ 2.p.ent.
(til en) mana
imperativ 2.p.tot.
(til to) manni
imperativ 2.p.flt.
(til flere) mannet
Eanet sojahanhámit →
mannat Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • mannat verb intransitiv infinitiv
  • mannat verb intransitiv indikativ presens 1.p.flt.

Juoga ii doaimma?

Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.

mannat lea vejolaččat dán sáni hápmi:

mannat Sátnehistorjá → Oza buot hámiid teavsttain →
  • mannat verb intransitiv infinitiv
  • mannat verb intransitiv indikativ presens 1.p.flt.