![[Davvisámegiella flag]](/static/img/flags/se_20x15.png)
Davvisámegiella
![[Norsk flag]](/static/img/flags/nb_20x15.png)
Norsk
![[Suomi flag]](/static/img/flags/fi_20x15.png)
Suomi
![[English flag]](/static/img/flags/en_20x15.png)
English
hárjánit lea vejolaččat dán sáni hápmi:
| presente (odne) | pretérito (ikte) | kondisjonalis |
|---|---|---|
| hárjánan | hárjánin | hárjánivččen |
| hárjánat | hárjánit | hárjánivččet |
| hárjána | hárjánii | hárjánivččii |
| hárjánetne | hárjáneimme | hárjánivččiime |
| hárjáneahppi | hárjáneidde | hárjánivččiide |
| hárjáneaba | hárjáneigga | hárjánivččiiga |
|
hárjánat
hárjánit |
hárjáneimmet | hárjánivččiimet |
| hárjánehpet | hárjáneiddet | hárjánivččiidet |
| hárjánit | hárjánedje | hárjánivčče |
- presente negación
- hárján
- pretérito negación
- hárjánan
- kondisjonalis negación
- hárjánivčče
- perf.participio
- hárjánan
- imperativo segunda persona singular
- hárján
- imperativo segunda persona dual
- hárjáneahkki
- imperativo segunda persona plural
- hárjánehket
hárjánit (verb)
- 1. (verb) acostumbrarse (IV, + Ill)
-
2.
(VLc) estar acostumbrado
(IV, + Ill)
- Mun lean hárjánan dasa.
- Estoy acostumbrado a eso.
- 3. (verb) entrenarse (IV, + Ill)
- 4. (verb) ensayar (IV, + Ill)
- 5. (verb) practicar (IV, + Ill)
- 6. (verb) ganar experiencia (IV, + Ill)
- 7. (Con la experiencia y la práctica) (verb) aprender (IV, + Ill)
| presente (odne) | pretérito (ikte) | kondisjonalis |
|---|---|---|
| hárjánan | hárjánin | hárjánivččen |
| hárjánat | hárjánit | hárjánivččet |
| hárjána | hárjánii | hárjánivččii |
| hárjánetne | hárjáneimme | hárjánivččiime |
| hárjáneahppi | hárjáneidde | hárjánivččiide |
| hárjáneaba | hárjáneigga | hárjánivččiiga |
|
hárjánat
hárjánit |
hárjáneimmet | hárjánivččiimet |
| hárjánehpet | hárjáneiddet | hárjánivččiidet |
| hárjánit | hárjánedje | hárjánivčče |
- presente negación
- hárján
- pretérito negación
- hárjánan
- kondisjonalis negación
- hárjánivčče
- perf.participio
- hárjánan
- imperativo segunda persona singular
- hárján
- imperativo segunda persona dual
- hárjáneahkki
- imperativo segunda persona plural
- hárjánehket
- hárjánit Sátnehistorjá → (Ii gávdno teakstakorpus dán gillii)
-
- hárjánit verb intransitiv infinitivo
- hárjánit verb intransitiv indicativo presente primera persona plural
- hárjánit verb intransitiv indicativo presente tercera persona plural
- hárjánit verb intransitiv indicativo pretérito segunda persona singular
Juoga ii doaimma?
Jus fuobmát meattáhusa, de berrešit váldit oktavuođa minguin. Čilge čuolmma ja muital guđe neahttalohkki dahje mobiilatelefovnna don geavahit, ja maid ledjet ohcame go fuobmájit váttisvuođa.
hárjánit lea vejolaččat dán sáni hápmi:
- hárjánit Sátnehistorjá → (Ii gávdno teakstakorpus dán gillii)
-
- hárjánit verb intransitiv infinitivo
- hárjánit verb intransitiv indicativo presente primera persona plural
- hárjánit verb intransitiv indicativo presente tercera persona plural
- hárjánit verb intransitiv indicativo pretérito segunda persona singular